Hát…sajnos vége… Még mindig nem tudom elhinni, hogy visszajöttem az esős Németországba, mehetek dolgozni, mint mindig, amikor pár napja még Rómában voltam, ahol beszélgettem a kedvenc szinészeimmel, nagyon sok szórakozásban vehettem részt és természetesen a barátaimmal lehettem.

Nem fair, hogy a convention-ös hétvégék sokkal gyorsabban telnek, mint az unalmas hétköznapok. Amit tudok az az, hogy ez sosem fog megváltozni. Ekkor nem vettem sok Photo Ops-t, mint tavaly, igy megvolt a lehetöségem, hogy majdnem az összes panelen részt tudtam venni és több, mint 30 oldalas leirást készitettem azokból.

Na mindegy… itt egy szokásos convention beszámoló. Megkiméllek titeket azzal a sztorival, amibe benne lenne a repülésem, az elsö estém, mert semmi érdekes nem történt csütörtökön J Szóval kezdjük a beszámolót a fantasztikus római kirándulástól, ahol megvolt az esélyem, hogy mégegyszer átéljek egy újabb Roman Holiday-t.

Mindhármónk vett jegyet a Roman Holiday-re. Korán kellett kelnünk (07.20-ra kellett ott lenni). Felöltöztünk és lementünk a földszintre reggelizni. Szuper volt, mint mindig, de a végén barátnöm rohadt teájára vártunk kb. 15 percet és a seggfej pincérnö figyelembe se vett minket, ezért feladtuk és felmentünk megint az emeletre. Elterveztük, hogy ruhát cserélünk, megmossuk a fogunkat stb., de amikor ránéztem az órámra, már 07.19 volt.

Szó szerint lerohantunk a földszintre és minden simán ment. 10 perccel késöbb felszálltunk a buszra. És tudod mit felejtettem el a nagy siettségben? Igen! A gumimacikat… a hülye kibaszott gumimacikat vettem csak a hülye kibaszott Roman Holidayre!!!! A barátnöm és én már komolyan meg akartuk verni azt a fasz pincérnöt, amikor visszaértünk!

Nem ugyanaz a busz volt, ami tavaly, de kissé kicsi volt ez, ezért mi ott helybe tudtuk meg, hogy a vendégek nem egy buszon lennének velünk, ahogyan elözö évbe is volt… 45 percet utazgattunk miután Francisca elárulta, hogy mit fogunk megnézni: Castel Sant’ Angelo. Nagyon örültem ennek, mert tavaly az Ostria Antica szuper volt meg minden, de engem jobban érdekelne valami aktuális, modern épitmény, nem pedig romok vagy ahhoz hasonló dolgok. Biztos észrevetted, hogy a név sok mindenre emlékeztet. Pl.: a szárnyas angyalunkra a kedvenc sorozatunkból.

A Castel-hez 2 percet kellett gyalogolnunk és megálltunk a Ponte Sant Angelo-nál (Az angyal híd) és ott vártunk a szinészekre. Késöbb Daniela (az egyik föszervezö) mondta nekünk, hogy dugóba keveredtek. Addig képeket csináltunk és próbáltunk nyugodtak maradni.

Végül a szinészek busza megérkezett és odajöttek hozzánk. Szerencsére mindenki civilizált, tisztelettudó volt, mint elözö évbe. Senki sem sikitozott és szaladt oda a vendégekhez. A szinészek elénk léptek és üdvözöltek mindenkit.

Természetesen Misha nem birta visszatartani a hülyeségeit.
„Jó reggelt osztály!”

„Jó reggelt Mr. Collins!”

A végső felállás ez volt: 30-35 rajongó, a szervezők, Rob Benedict, Misha Collins, Sebastian Roché, Richard Speight Jr., Chad Lindberg és Mark Sheppard.

Sajnos ugyanazt az idegenvezetőt kaptuk, akit tavaly is. A kezdetektől tudtuk, hogy magunknak kell felfedeznünk Castel-t. Úgy értem rendes volt, nagyon sok mindent tudott, de az olasz akcentusa annyira borzalmas volt, hogy nagy részünk egy szót sem értett abból, amit mondott.

Azt hiszem csináltunk az elején egy csoportképet, de még nincs meg nekem (a szervezők csinálták).

Miután beszéltünk egy kicsit a szinészekkel, beléptünk a Castel-be és szétnéztünk. Utána megálltunk és próbáltam hallgatni, amit az idegenvezető mond. 2 perc múlva feladtam és ránéztem Mishára, akin látszott, hogy ő sem ért semmit XD

Ahogy emlitettem, minden résztvevő olyan kedves és udvarias volt, mint tavaly, ezért nem kellett minden biztonságit használni (5 férfi feketében eléggé nevetséges volt XD), de nem zavartak minket.

Egy picit sétáltunk bent, megálltunk itt-ott, úgy tettünk mintha figyelnénk az idegenvezetőre és haladtunk tovább. Egy helyen Chad leült egy padhoz hasonlitó valamire és mindenki elkezdett képeket csinálni és Chad nem lenne Chad, ha nem kezdett volna egy úgy pózolni, mint egy ’boss’ (Dr. Badass szexi póz, ahogy Krista hivja) XDDD

Végül megint kiértünk (ez az egész nap a napszemüveg le-és felvételéről szólt XD) és megálltunk egy belső udvarban. Volt ott egy szép angyal szobor, úgy megálltunk és képeket készitettünk.

Ahogy a csoport legnagyobb része csak állt ott és a csoport többi részére várt, hogy kiérjen, összeszedtem minden bátorságomat és megkértem Sebastian-t, hogy csináljunk egy képet együtt és ő azonnal beleegyezett. Próbáltuk megcsinálni magunkról a képet, de Sebastian nem volt elégedett az első képpel, ezért odahivtam barátnőmet és készitettünk másikat.

És aztán… tudod… Misha pont mellettünk állt és gondoltam magamban „Mi a franc?” és kértem tőle is egy képet. Kicsit fáradtnak tűnt, de boldogan mondott „igen”-t és 2 imádnivaló fotót kaptam tőle.

Ismét várakozással töltöttünk el egy kis időt és továbbmentünk. Az idegenvezető folytatta a fecsegését és megint megálltunk képet késziteni a Castel környezetének egyik bástyájáról. Szintén muszáj volt képet készitenünk Daniela-val. (L)

Észrevettem Robot és odamentem hozzá képet kérni. Már akkor tudtam, hogy ez a pasas az egyik kedvencem lesz majd. Rob az egy hihetetlen ember!!! A szó szoros értelmében rám vetette magát, átkarolt és nevetett. Ő a legédesebb, legaranyosabb ember a világon!

Miközben Daniela (azt hiszem ő volt az) a képet csinálta, észrvettem, hogy Richard egyre jobban közeledik és beleugrott a képbe! Elvette a fényképezőt Daniela-tól és saját maga akarta megcsinálni a képet, de a fele nem lett benne, ezért elvettem tőle megint és visszaadtam Daniela-nak. (Richard: „Micsoda? Nem bizol bennem???” XD)

Abban a pillanatban viháncoltam - csak elképzelem a meglepettségem és a boldogságom, mikor mindenki hisztérikusan nevetni kezd, Daniela megcsinálta a képeket, aztán rámvigyorgott és mondta: "oh, jobban fogod szeretni ezt a képet, mint gondolnád..." persze össze voltam zavarodva, de amikor megfordultam, sikerült észrevennem, hogy Misha elfut tőlünk XD

Folytattuk a gyaloglást, megálltunk itt és ott és csináltunk több képet, miközben egyre feljebb mentünk a Castel-ben. Beszélgettem Richard-dal és üdvözli Becky-t és mondta, hogy nagyon szomorú volt, hogy nem láthatta őt az Asylum 5-n és hogy Becky nem tudott jönni a római conra ebben az évben.

Misha és én elkezdtünk valahol beszélgetni útközben és nem sok mindenre emlékszek már ebből a beszélgetésből. Azt hiszem a legfontosabb dolog (nekem legalábbis) az, hogy emlékezett a nevemre (*extrémen kellemetlen rajongói pillanat*)

Meséltem neki az új munkámról és arról, hogy kevesebb pénzt kapok több munkáért, ami eléggé kibaszás XD Misha folyamatosan elfordult és köhögött. (*köhögés* Egészségedre! *köhögés* Egészségedre! *köhögés köhögés* EGÉSZSÉGEDRE!!!!) Mondta nekem, hogy most magával hozta a fiát és a feleségét Rómába. Néhány nappal ezelőtt West (Misha fia) megfázott. Szerencsére már rendben van, de átadta az apjának XD Szóval gondoltam „Nos, legalább a baba rendben van.” Misha röhögött rajta és ezt mondta: „Nos, igen, nyilván nem tud a különböző időzónákról és leszarja, hogy a beteg szülei aludni akarnak.” XD

Megvártuk a többieket, hogy felmenjünk az emeletre. Nem csináltunk itt képeket, de először nem tudtam, hogy mi legyen… hát igen… nem sok haszna van, hogy letörlök egy képet, amit már megcsináltam, ugye?

Aztán végre elértük a Castel Sant’ Angelato legtetejét és végül rájöttem, hogy milyen kibaszott meleg volt ott!!! Nem, komolyan - megnéztem az időjárást erre a napra csütörtök reggel és azt irta, hogy 23 fok várható… de 30 fok volt… persze nem panaszkodok, de Misha… hát… úgy izzadt, mint egy malac XD

Nos, természetesen meg kellett várnunk mindenkit, igy megvolt nekem és barátnőmmel kihasználtuk az alkalmat és kértünk Misha-tól egy mégegy képet (neeeeeem, mi nem teljesen zaklattuk őt :P)

Utána elkószáltunk és élveztük Róma fantasztikus kilátását. Fényesen sütött a nap. Maga volt a mennyország! Mindenki (a szinészeket is beleértve) „oooh”-zott és „aaaah”-zott. Nevetséges volt XD És ekkor megtörtént… a fényképezőm bedöglött!!!! NAGYON ideges voltam!! Úgy értem mindenkinek megvolt még a sajátja, de úgy éreztem, hogy elárultak. Kurva rosszul esett T_T

Nos, én és barátnőm megálltunk itt-ott, beszélgettünk a szinészekkel, körbe-körbe sétálgattunk. Nagyon jót dumáltam Markkal, aki azt kérdezte, hogy honnan származok. Amikor azt válaszoltam „Németországból” megkérdezte, hogy pontosan honnan és elkezdett egy kicsit beszélni németül XD Elárulta, hogy az édesanyja is Németországból való és ő (Mark) nem sokat tud beszélni, de szinte majdnem mindent megért. Persze, hogy elfelejtettem vele képet csinálni. Nem nagyon tudom, hogy mi lehetett velem a baj T_T FRANCBA!!!

A másik ismerősöm, Dominik (a másik német srác) és én elkezdtünk beszélgetni Rob-bal. Mondta, hogy nagyon szerette Rómát és ő már volt itt ezelőtt, de az 12 évvel ezelőtt volt és azóta néhány dolog teljesen megváltozott. Még mindig szereti a várost. Mondtam neki, hogy nagyon imádtam az 5. évad utolsó részét, az Impala klipet és Chuck/Rob hangját! Szintén mondtam neki, hogy azt kivánnám bárcsak az 5. évad lenne az utolsó, mert egyszerűen tökéletes volt és nem teljesen szeretem a 6. évadot. Nagyon hálás volt, hogy tetszett nekünk, de semmit sem tudott mondani a 6. évadra, mert még nem látta. A végén mondtuk neki, hogy a rajongótábor most OMC-t (Oh My Chuck) használ az OMG (Oh My God) helyett, ő ezt pokolian mulatságosnak gondolta.

Ezután beszéltünk Chaddel, de csak arra emlékszek, hogy levette a felsőjét XD és arra, hogy mondtam neki, mennyire tetszenek a körmei (mivel ki voltak lakkozva).

Aztán Daniela (vagy Francesca volt az? na mindegy… az egyik szervező) kérdezte, hogy akarunk-e egy csoportképet. Beálltunk a Castel egyik oldalára és csináltunk néhány képet. Természetesen még nincsenek meg, de majd ha meg lesz, akkor azokat is hamarosan felrakom.

A szinészek is felsorakoztak a legmagasabb torony előtt, hogy képeket tudjunk késziteni róluk. Először kicsit ügyetlenek voltak, mert csak Chad pózolt (mint mindig XD) és lett egy ötletem, hogy mi lenne ha ugranának egyet.
Misha: „Ugrani egyet? Az mindig működik!”
És ugrottak egyet.

Teljesen és nevetségesen vicces volt XD Ezután egy kicsit tovább maradtunk a Castel tetején, szóval a végén már 30 percet töltöttünk ott. Utána lassan lementünk megint a földszintre. Meg kellett várnunk a többieket még néhányszor. Legalább több időnk volt, hogy a szinészekkel beszélgethessünk, képeket készitsünk stb.

Kint a Castel-ből az idegenvezető Az angyal hid-ról mesélt, de most komolyan szerintem csak egy ember figyelt rá és értette őt: Sebastian. És ő nagyon sok mindent tudott a Castel-ről!!! Ez a pasi egy járó és beszélő csoda!! Félbe is szakította az idegenvezetőt, úgyhogy meg is szidtam így: "Még egy felbeszakítás, Monsieur Roché és szobafogságban találod magad!"

Ahogy mondtam addigra már nagyon nagyon melegem lett és Misha levette a dzsekijét (végre)!!! Szerencsére barátnőm hozott egy rajongót Koreából és korábban már neki adta (gondolom Mishának a dzsekit), úgyhogy most már használja!

Végül az idegenvezető befejezte a beszédet (Sajnáltam őt, mert senki - kivéve Sebastian - nem figyelt rá... de meleg volt és mindenki zavart volt és nem volt készen arra, hogy koncentrálni tudjon az olasz akcentusra) és még több időnk volt a szinészekkel való közös képre, beszélgetésre stb.

Sebastian egy képet akart csinálni Richardról a mögötte lévő Vatikánnal. Barátnőm csinálta meg a képet róluk XD

Mikor Daniela mondta, hogy a túra véget ért, és most már menniük kell, úgy érezte, mintha órákig lettünk volna a túrán, de ugyanakkor olyan volt, mintha 10 perccel azelőtt kezdtük volna... nagyon szomorúak voltunk, de a szinészek boldognak tűntek és elköszöntek tőlünk, mondták, hogy alig vrják, hogy lássanak minket később.

Nah ennyi volt skacok!!! Több, mint 2 órát töltöttem ennek megirásával és a képek összegyűjtésével. Ha tetszik az élménybeszámolóm, léci küldj egy kis visszajelzést XD

Oh, és még egy dolog. Kaptam egy nagyon szép és egyedi szuvenirt... Misha volt olyan kedves, hogy átadta a megfázást nekem és a barátnőmnek... szóval most fáj a torkom és köhögök. KÖSZ MISHA

-________-

Forrás: Camui Zuuki
Forditotta: Ichigo94